Több történet kering a kávé származásáról, könyvekben,interneten. Olykor csupán legendák, de akadnak szép számmal történelmi tények is. Következzen erről néhány szórakoztató érdekesség.  

Az egyes számú legenda szerint egy Kaldi nevű kecskepásztor fedezte fel az etióp fennsíkon, hogy ha a kecskéi egy bizonyos bogyóból ettek, akkor egész éjjel nem aludtak. Kaldi kötelességtudóan jelentette megállapításait a helyi kolostor apátjának, aki italt főzött a bogyókból. Így egy olyan italt nyert, ami a hosszú estéken át tartó imák alatt igencsak jótékony hatással volt rá.

Hamarosan az apát megosztotta felfedezését a többi szerzetessel a kolostorban, és az energizáló bogyók fogyasztása elkezdett terjedni. Ma már számtalan országban kávét termesztenek szerte a világon, többek között Ázsiában, Afrikában, Közép- és Dél-Amerikában, vagy a Karib-szigeteken. De minden egyes kávécserje nyomon követhetően egyetlen helyről ered, az Etióp fennsík régi kávéerdeiből.

Egy másik legenda szerint a kávéfogyasztás világméretű elterjedése Afrika szarvából, az etióp Kaffa tartományból indult.

Történelmi bizonyítékok szerint Jemenben már a 15. században nagy mennyiségű kávét termeltek, tehát a felfedezése egészen biztosan régebbre nyúlik vissza. A felfedezést az ott élő rabszolgák tették, akik megették a kávécseresznyét a Mocha nevű kikötőben. A növény fogyasztásának hatásai annyira előnyösnek bizonyultak, hogy – megakadályozván a termesztést máshol  – az arabok elrendelték a kávébabok kivitelének tilalmát. A korlátozást végül 1616-ban játszották ki, amikor egy kávécserje került Hollandiába, ahol üvegházakban kezdték termeszteni.

Az első kávéházak Mekkában nyíltak, és gyorsan elterjedtek az egész arab világban.

Kedvelt szórakozóhelyekké váltak, ahol a férfiak sakkot játszottak, pletykáltak, élvezték az éneket, táncot és zenét. (Egyszóval jó kis helyek voltak ezek.)  A kávéház vált a társadalmi és gazdasági élet színterévé, ahol kényelmes környezetben, hastáncosnőkkel körülvéve születtek meg a fontos döntések, amiben egy csésze kávé áráért bárki részt vehetett. És még mi zajlott ott? Hát persze, hogy a politika. Egy darabig ez keresztbe is tett a kávé terjedésének, ugyanis a kávéházakat hamarosan politikai aktivisták is felfedezték, ami miatt az elkövetkező néhány évtizedben a kávé fogyasztását és a kávéházakat is többször betiltották. Hogyan nyerhette el a kávé fogyasztás a végleges szabadságát? Nos… adót vezettek be rá, kérem szépen.

Szintén történelmi tények szerint az 1600-as évek végén a holland gyarmatokon már kávét termesztettek, onnan került át Java szigetére.

Néhány éven belül a holland gyarmatok váltak a kávé fő szállítójává. Európába először velencei kereskedők hozták 1615-ben. (Kiegészítő információ, hogy nagyjából ebben az időszakban több, mai szemmel fontos forró ital is megjelent Európában. A forró csokit pl. a spanyolok hozták
Amerikából 1528-ban. A teát pedig 1610-ben árulták először gyógy limonádé formában.) Az első európai kávéház Velencében nyílt 1683-ban.

A  leghíresebb kávéház, a “Caffe Florian a Piazza San Marco” 1720 ban nyitotta meg kapuit és a mai napig változatlanul nyitva tart. Igazi időutazás ott egy kávét elfogyasztani. Ha valaki arra jár,  ne mulassza el.

(Érdekességként megemlítem, hogy a legnagyobb biztosítási piac a világon, a londoni Lloyd, egy kávéházban kezdte életét 1688-ban.)

Az első írásos említése a kávénak az amerikai kontinensen (Észak-Amerikában) az 1668-as évre datálódik. Nem sokkal később, kávéházak létesültek New York-ban, Bostonban, Philadelphia-ban és más városokban.
A New York Stock Exchange és a Bank of New York szintén kávéházakból indult. Így gyakorlatilag maga a Wall Street is.

1720-ban egy francia haditengerészeti tiszt, Gabriel Mathieu de Clieu, a szabadsága alatt Martinique-ra utazott, azzal a szándékkal, hogy egy kávécserjét vigyen magával.

Annak fontosságát, hogy a kávé mennyire jelentős a világgazdaság számára, nem lehet eléggé hangsúlyozni. Ez az egyik legértékesebb termék a világkereskedelemben, csak az olaj előzi meg. Termesztése, feldolgozása, kereskedelme, szállítása és marketingje több száz millió embernek ad munkát világszerte. A kávé elengedhetetlen része a gazdaságnak számos fejlődő országban. Sok kevésbé fejlett országban a kávé exportja a deviza bevételek több, mint 50 százalékát adja.

 

Forrás: olaszpresszo.hu

04szeptember
2018
  • 294
  • 0
Kategória: Hírek

Komment írás

Your email address will not be published. Required fields are marked *

Hírlevél feliratkozás

akciók | újdonságok | termékek